Sziasztok!
Amikor valaki arról panaszkodik, hogy nem érik a fügéje, a tanácsok nagy része az, hogy öntözni kell a fügét, akkor előbb érik a gyümölcse!
Pedig NEM!
Minél több vizet kap, minél többet öntözzük, annál később érik, ugyanis a sok víz a vegetációt, a növekedést erősíti, és a gyümölcs érlelését hátráltatja.
Ráadásul a sok víz a gyümölcsben felhígítja a cukrokat és az ízanyagokat, ezáltal a füge kevésbé lesz édes és zamatos.
Persze, úgy is meg lehet enni, ha kevésbé édes, de az idén lehet, hogy azért panaszkodtak sokan arra, hogy a füge kissé vízízű volt, mert egyes országrészekben sok eső volt, mellette meg még öntözték is sokan.
Több helyről hallom, hogy a horvát tengerparti nyaraláson szedett füge sokkal édesebb és zamatosabb.
Ez azért is van, mert a horvát tengerpart sziklás, köves, kopár területein lévő fügék kevesebb vizet kapnak, nyáron kevés csapadék hullik, de ha esik is, a sziklák, kövek gyorsan elvezetik a vizet, a "talaj" nem túl jó víztartó, ezért kevesebb vizet hasznosít a füge növény, ezért édesebb, koncentráltabb a gyümölcsben az ízanyag.
Továbbá azokban a posztokban, bejegyzésekben akkor is a füge fokozott öntözésére biztatják a tulajdonost, ha a posztban mellékelt képeken látni, hogy a növény levei üdezöldek, semmilyen vízhiánybab nem szenved.
Akkor minek kellene öntözni?
Az én mellékelt képeim a horvát tengerparton készültek, a köves, kopár, száraz, a szinte folyamatos kánikulában felforrósodott sziklák között élő fügéket láthattok, amelyeket soha, senki nem öntöz, mégis zöldek, élnek, és dugig vannak érett fügével.
És a kopár, sokszor száraz sziklák között lévő, teljesen öntözés nélküli fügéken sokkal előbb érik a gyümölcs, mint itthon.
Persze ilyenkor jön a szokásos érv, hogy a tengerparton párás a levegő, és azért nem szenved a szárazságtól a füge.
Ez nem igaz!
A sziklás, köves, napsütéstől felforrósodott kövek között hogyan lenne magasabb a páratartalom?
Közvetlenül a vízparton lehet, hogy magasabb a páratartalom, de kicsit távolabb a parttól, a sziklás, sokszor kopár hegyoldalban sokkal szárazabb a levegő.
Elég ehhez megnézni azonos időpontban a horvát meteorológiai szolgálat tengerparti állomásainak páratartalom adatait és a magyar meteorológiai szolgálat hazai mérőállomásainak adatait.
A füge fokozott öntözése más egyéb okból sem előnyös:
- minél többet öntözzük, minél több vizet kap, annál jobban nő a növény, annál kevésbé érnek be, fásodnak be a hajtások, ezért a növény fagyérzékenyebben megy bele a télbe.
- minél több vizet kap a füge, annál nagyobbra nő. Minél nagyobb lesz, annál kevésbé fér majd el, annál nehezebb lesz leszedni róla a gyümölcsöt, ez pedig oda vezet, hogy metszeni kell. A metszés újabb terméskieséssel jár, újra a növekedést erősítjük vele, ami megint késleltetheti az érést.
Tehát mégegyszer: az öntözés, a sok víz nem gyorsítja a füge érését, hanem késlelteti.
A füge óriási, mélyre és messzire elnyúló gyökérzetet fejleszt, ezáltal nagy területről tudja összegyűjteni a vizet, ezért bírja nagyon jól a szárazságot.
Nyilván amikor frissen ültetett, vagy 1-2 éves, fiatal fügénk van, hetek vagy hónapok óta alig esik eső, és meleg van nyáron, akkor kell öntözni.
Súlyos szárazságban, amikor a növény élete a tét, akkor természetesen lehet öntözni.
De felnőtt, idős, nagy fügét gyakorlatilag soha nem kell öntözni.
Ahhoz, hogy az érést gyorsítsuk, ahhoz meg végképp nem kell öntözni!
A megosztásokat köszönöm :)
